Get Adobe Flash player
Főoldal >

Alapszabály


 

VÁMOSSZABADI KÖZSÉGI HORGÁSZ EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

1994.

(módosítva és egységes szerkezetbe foglalva 2016.július 25.)



 A
Vámosszabadi Községi Horgászegyesület

változásokkal egységes szerkezetbe foglalt

ALAPSZABÁLYA

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) és a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (Htv.) ren-delkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el az egyesület (a továbbiakban: egyesület) alapszabályát:

 

I.

Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: Vámosszabadi Községi Horgászegyesület

2. Az egyesület székhelye: 9061 Vámosszabadi, Szabadi u. 57.

3. Az egyesület pecsétje: Körbélyegző.

A köriratban a horgászegyesült neve és székhelye. A belső körben 1 db hal rajza, alatta pedig az egyesület alapításának éve.

4. Az egyesület működési területe: Vámosszabadi

Vízterülete: a vámosszabadi 0174/B. hrsz. alatt felvett kavicsbánya tó

5. Az egyesület formája: egyesület

6. Az egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét a tagok nyilvántartása tartalmazza.

 

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

1. Az egyesület célja:

a) a horgászsport fejlesztése, népszerűsítése

b) tagjai részére kedvező horgászlehetőség biztosítása

c) szabadidő hasznos eltöltése

d) tagjai horgász érdekeinek képviselete

e) szabadidős és rekreációs horgászat fejlesztése, népszerűsítése

f) Vámosszabadiban lakó, de nem egyesületi tag általános iskolások részére a horgászat megismertetése és népszerűsítése

 

2. Az egyesület tevékenysége:

a) biztosítja tagjai számára a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, ennek keretében ismerteti a horgászattal összefüggő jogszabályokat és más rendelkezéseket;

b) korszerű halgazdálkodást folytat a kezelésében lévő vízterületen;

c) biztosítja a halállomány védelmét, valamint a horgászatra vonatkozó jogszabályok, előírások és a Helyi Horgászrend szabályainak megtartását;

d) segíti a hatóságokat az orvhalászat és orvhorgászat leküzdésében, valamint a vizek tisztasága és a természet védelmében;

e) rendszeres lehetőséget biztosít tagjai számára a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítására;

f) halfogó sportversenyeket rendez.

 

3. Az egyesület feladatainak eredményes ellátásához igényli a helyi Önkormányzat segítségét.

Az egyesület önállóan fejti ki tevékenységét.

Az egyesület a Vámosszabadin lakó, illetve helyi érdekeltségű személyek képviseletét biztosítja.

 

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Az egyesület az e törvényben megállapított eltérésekkel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (Ectv.) és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a tevékenység szervezése, valamint a tevékenység feltételeinek megteremtése.

2. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

3. A szervezet keretében horgászati tevékenységet folytató tag számára a szervezet köteles biztosítani a tevékenység jellege szerinti biztonságos horgászati tevékenység folytatásához szükséges feltételeket.

 

IV.

A vagyoni hozzájárulás

1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 2016. évben 3.500,- Ft, amelyet új belépőnek belépéskor egy összegben, míg a már meglévő tagnak minden év február 28. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

Az egyesület közgyűlése a gyermek, ill. ifjúsági tagjai részére kedvezményes tagdí-jat állapít meg. Gyermek Horgász tagdíja 1.000 Ft, Ifjúsági Horgász tagdíja 1.750 Ft 2016. évben.

2. Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a teljes tagdíj összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év február 28. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

3. Egyéb vagyoni hozzájárulásként az új belépő tagnak egyszeri halasítási díjat kell megfizetni,

melynek mértékét a közgyűlés előre, a következő zárszámadó közgyűlés időpontjáig tartó

hatállyal határozza meg. Az új belépő a tagdíj megfizetésére nyitva álló határidőn belül

köteles a halasítási díjat is megfizetni.

2016. évben az egyszeri halasítási díj összege:40.000,- Ft/új belépő.

4. Minden egyesületi tagnak az I/4. pont alatti vízterületre éves területi engedélyt kell váltania, melynek díját a közgyűlés határozza meg.

 

V.

A tagság

1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

 

2. Az egyesületi tagok jogviszonyát tekintve megkülönböztetünk: rendes-, pártoló- és tiszteletbeli tagokat, továbbá az anyagi kötelezettségek szempontjából kedvezményezett helyzetben lévő gyermek és ifjúsági tagokat.

Gyermek tagnak minősül az a személy, aki a 14. életévét nem töltötte be.

Ifjúsági tagnak minősül az a személy, aki 14. életévét betöltötte, de még nincs 18 éves.

Pártoló tag lehet az a természetes vagy jogi személy, illetve civil vagy gazdálkodó szervezet (Ptk.

685. §), aki, illetőleg amely az Egyesület tevékenységéhez anyagi támogatást nyújt.

A pártoló tagok felvételéről a Vezetőség előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt. A jogi személy tag

jogait képviselője útján gyakorolja.

Tiszteletbeli tag lehet az a kiemelkedő oktatási, tudományos, művészeti vagy sporteredményeket el-ért személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzé-seit elsősorban támogatja.

A tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják.

 

3. Az egyesületnek csak az lehet a tagja, aki nem áll állami horgászjegy váltásának tilalma, illetve az egyesületi tagságot kizáró horgász-fegyelmi büntetés hatálya alatt.

 

4. Az egyesület taglétszáma korlátozott. Az egyesületnek 80 fő felnőtt tagja lehet. Az ifjúsági és gyermek tagok száma nem esik korlátozás alá.

 

5. Az egyesületnek csak helybeli és helybeli érdekeltségű tagjai lehetnek.

 

6. A jogi személy tagokat a pártoló tagok jogai és kötelezettségei illetik meg, a pártoló tagok közé sorolandók.

A jogi személy tagsági viszonyát, ill. az egyesület tevékenységében való részvételre vonatkozó részletes szabályokat az egyesület vezetősége és a jogi személy vezetője által megkötött együttműködési megállapodás rögzíti.

 

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

 

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

 

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatnak az elnökhöz történő megérkezése napján szűnik meg.

 

3. A Fegyelmi Bizottság a Vezetőség jelzése alapján nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel

kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a

közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően a Vezetőség írásban póthatáridő tűzésével és a

jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel felszólította a

tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

 

4. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a fegyelmi bizottság folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot a fegyelmi bizottság ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget.

Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A Vezetőség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú fegyelmi bizottsági határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A fegyelmi bizottság a határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

VIII.

A tagok jogai

1. Az egyesület rendes tagja jogosult:

a) az egyesület tevékenységében részt venni

b) az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c) a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d) az egyesület irataiba betekintetni

e) arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

 

2.Az egyesület pártoló tagja jogosult:

az egyesület testületi ülésein tanácskozási joggal részt venni, ahol szavazati jog nem illeti

meg, tisztség viselésére nem választható, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs.

 

3. Az egyesület tiszteletbeli tagja jogosult:

az egyesület testületi ülésein tanácskozási joggal részt venni, ahol szavazati jog nem illeti

meg, tisztség viselésére nem választható, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs.

 

4. Az egyesület gyermek- és ifjúsági tagja jogosult:

a) az egyesület tevékenységében részt venni

b) az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c) a közgyűlésen részt venni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni - szavazati jogát azonban csak 18. életévének betöltését követően jogosult gyakorolni,

d) az egyesület irataiba betekintetni.

 

5. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A

képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik

 

IX.

A tagok kötelezettségei

1. Az egyesület rendes tagja:

a) Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

b) Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

c) Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

d) Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

e) A horgászatra vonatkozó jogszabályokat és a helyi horgászrendet betartani.

f) A fogási naplót a közgyűlés által meghatározott módon és időben kell leadni. Aki ezen kötelezettségét megszegi, a határidőt elmulasztja, a közgyűlés által meghatározott összegű pótdíjat köteles fizetni.

g) A vizek tisztasága felett őrködni és az esetleges vízszennyezéssel kapcsolatos tapasztalatait az egyesület vezetőségével haladéktalanul közölni.

 

X.

Az egyesület szervei

1. Az egyesület szervei:

a) Közgyűlés

b) Vezetőség

c) Felügyelő bizottság

d) Fegyelmi bizottság

 

A Közgyűlés


2. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

A közgyűlés ülései nem nyilvánosak, azonban a vezetőség az adott közgyűlést nyilvánossá teheti.

 

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj és egyéb vagyoni hozzájárulások összegének megállapítása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal;

j) a Vezetőség, a Felügyelő bizottság és a Fegyelmi bizottság éves beszámolójának elfogadása;

k) a helyi horgászrend és a fegyelmi szabályzat elfogadása.

 

4. A közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.

5. A közgyűlést a Vezetőség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény), valamint személyes kézhezvétel igazolása.

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat.

A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén, a horgászterületén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. A Vezetőség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha a Vezetőség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy ahhoz a jelenlévők többsége hozzájárul.

6. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A megismételt közgyűlés a jelenlévő tagok számától függetlenül határozatképes.

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválaszthatja a levezető elnök személyét, továbbá a két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11. A közgyűlés határozatát az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szava-zati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

Vezetőség

13. A Vezetőség az egyesület 3 főből 1 Elnök, 1 Titkár, 1 gazdasági felelős  álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

14. A Vezetőség tagjait a közgyűlés választja határozott időtartamra, 4 (négy) évre.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a) a megbízás időtartamának lejártával;

b) visszahívással;

c) lemondással;

d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az:

  •  akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült;
  • aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont);
  • akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak;
  • akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet;
  • az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől;

 

16. Az Egyesület Elnöke

- Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

- A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

- A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

- Vezeti a közgyűlés üléseit.

 

Az Egyesület Titkára

- előkészíti a közgyűlés és vezetőségi ülés elé kerülő előterjesztéseket

- gondoskodik a jegyzőkönyvek és emlékeztetők elkészítéséről

- ellátja az egyesület írásbeli teendőit

- szervezi a rendezvényeket

- segíti az egyesület elnökének munkáját

 

Az Egyesület gazdasági felelőse

- intézi az egyesület gazdasági ügyeit,

- rendszeresen beszámol az elnöknek és a vezetőségnek az egyesület vagyoni helyzetéről

- okmányolt számadásokat vezet a pénz- és vagyonkezelésről

- elkészíti az évi költségvetést, zárszámadást, vagyonmérleget és ezt a vezetőség, ill. a Közgyűlés elé terjeszti.

 

17. A Vezetőség hatáskörébe tartozik:

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h) a tagság nyilvántartása;

i) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l) a tag felvételéről való döntés;

m) a fegyelmi bizottság bármely tagjával szemben folytatandó fegyelmi eljárás;

n) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

 

18. A Vezetőség ülései nem nyilvánosak, de azokat a Vezetőség nyilvánossá teheti.

A Vezetőség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. A vezetőségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény), személyesen kézhez vett meghívó.

A vezetőségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a vezetőségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a vezetőségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

 

19. A vezetőség határozatát az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában ? egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A vezetőség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott vezetőségi tagok több mint a fele jelen van. Két vezetőségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

20. A vezetőség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

21. Felügyelőbizottság

  • A Felügyelőbizottság 3 tagból áll, tagjait a Közgyűlés választja 4 évre.
  • A Felügyelőbizottság tagjai maguk közül elnököt választanak.
  • A Felügyelő Bizottság tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok:
  • Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a
  • tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
  • A felügyelő bizottsági tagok a feladataikat személyesen kötelesek ellátni. A felügyelő
  • bizottság tagjai az egyesület vezetőségétől függetlenek, tevékenységük során nem
  • utasíthatóak.

 

Nem lehet felügyelő bizottsági tag az:

  • akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült;
  • aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont);
  • akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak;
  • akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az
  • ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet;
  • az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől;
  • aki, vagy akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője.

 

A Felügyelőbizottság köteles ellenőrizni:

  • az alapszabály megtartását
  • az egyesület költségvetésének, a közgyűlés határozatainak végrehajtását,
  • az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését
  • a pénz és anyakezelést
  • a bizonylati fegyelmet
  • az egyesület gazdálkodását
  • Az ellenőrzésről feljegyzést kell készíteni.
  • A Felügyelőbizottság jogosult az egyesület működésével kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni, ha hiányosságot észlel, erről köteles tájékoztatni az egyesület elnökét.
  • A Felügyelőbizottság elnöke köteles a bizottság végzett munkájáról a közgyűlésnek beszámolni.

 

22. Fegyelmi Bizottság

A fegyelmi bizottság 3 (három) tagját a közgyűlés választja 4 évre, akik maguk közül elnököt választanak.

A fegyelmi bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek vezetőség, ill. felügyelőbizottság tagjai.

Elsőfokon a fegyelmi bizottság jár el az egyesület tagjainak fegyelmi ügyében, kivéve a saját bizottsági tagok fegyelmi ügyeit.

Évente köteles beszámolni tevékenységéről a közgyűlésnek és tájékoztatja a vezetőséget a folyamatban lévő ügyekről.

 

XI.

Megszűnés, törlés a nyilvántartásból

1. Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:

a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;

b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;

c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését;

d) az arra jogosult szerv megszünteti;

e) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg;

f) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt;

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

 

2. Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

 

3. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

Az egyesület megmaradó vagyona csak horgász-vonatkozású célra használható fel.

A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

XII.

Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Kelt: Vámosszabadi, 2016. július 25. napján

____________________________

elnök

 
Szavazások
Ön hogy viszonyul az ellenőrzésekhez?